Magyar nyelv English language Akadálymentesített verzió

Címlap
  • strict warning: Only variables should be passed by reference in /home/mafilm/public_html/modules/captcha/captcha.inc on line 61.
  • strict warning: Non-static method view::load() should not be called statically in /home/mafilm/public_html/modules/views/views.module on line 1113.
  • strict warning: Declaration of views_handler_field::query() should be compatible with views_handler::query($group_by = false) in /home/mafilm/public_html/modules/views/handlers/views_handler_field.inc on line 1147.
  • strict warning: Declaration of views_handler_sort::options_validate() should be compatible with views_handler::options_validate($form, &$form_state) in /home/mafilm/public_html/modules/views/handlers/views_handler_sort.inc on line 165.
  • strict warning: Declaration of views_handler_sort::options_submit() should be compatible with views_handler::options_submit($form, &$form_state) in /home/mafilm/public_html/modules/views/handlers/views_handler_sort.inc on line 165.
  • strict warning: Declaration of views_handler_sort::query() should be compatible with views_handler::query($group_by = false) in /home/mafilm/public_html/modules/views/handlers/views_handler_sort.inc on line 165.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::options_validate() should be compatible with views_handler::options_validate($form, &$form_state) in /home/mafilm/public_html/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 587.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::query() should be compatible with views_handler::query($group_by = false) in /home/mafilm/public_html/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 587.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_query::options_submit() should be compatible with views_plugin::options_submit($form, &$form_state) in /home/mafilm/public_html/modules/views/plugins/views_plugin_query.inc on line 169.

Magyar Krónika - Országépítés 2015/3 - Mafilm

Országépítés 2015/3 - Mafilm

Evita, Asterix és Obelix, SPY: e nagy külföldi produkciókban a közös, hogy mindet nálunk forgatták, nem csak szakmai presztízst, hírnevet, de bevételt is hozva az országnak. Körképünk során bebarangoltuk a közelmúlt filmes produkcióinak díszleteit, utánajártunk merre tart, és milyen lehetőségei vannak a hazai filmgyártás mögött álló, filmes háttériparnak.

Több mint száz év telt el azóta, hogy a párizsi Salon Indien du Grand Café kíváncsi közönsége előtt a Lumiére fívérek bemutatták a Cinématograp-he működését, amely amellett, hogy forradalmasította a képi ábrázolást, a 20. század egyik legkedveltebb szórakozási formájának és az egyik legjövedelmezőbb iparágának meg-
születését is jelezte. Pár hónappal a párizsi premier után a pesti közönség is megismerhette a mozizás örömét: 1896 májusától a Royal Szálló kávéházában rendszeres vetítéseket tartott a Lumiére-cég. Alig telt el néhány év, és hamarosan megszületett a magyar moziszakma.

Legendás kezdetek

1912-ben Falusi Miklós Hunnia Filmgyára felépíti első műtermét a külső Lipótvárosban, és még ebben az évben bemutatják az első hazai nagyjátékfilmet, Kertész Mihály Ma és holnap című moziját. Négy évvel később megalakul Rákosi Tibor pasaréti Star Filmgyára. A Könyves Kálmán körúti hordógyár telephelyére szintén filmesek költöznek:

Korda Sándor, vagy ahogy később az egész világ megismerte a nevét: Sir Alexander Korda vezetésével megkezdi működését a Corvin Filmgyár, amellyel a minőségi kritériumokkal és szakmai hozzáértéssel jellemez-
hető amerikai stílusú filmgyártás érkezik Budapestre.

A két világháború között, a nemzeti filmgyártást felrázandó, a kormányzat veszi kezébe az ügyet: filmrendeletet bocsátanak ki, létrehozzák a Filmipari Alapot és a Magyar Filmirodát, és megindul a hangosfilmgyártás is. A negyvenes évek eleje már a háborús konjunktúra jegyében telik, a hazai filmgyártás az európai élvonalba kerül, igaz, inkább menynyiségét tekintve, bár készül néhány művészi szempontból is értékes alkotás, mint Szőts István filmje, az

Emberek a havason.

A II. világháború a filmes szcénát sem hagyta pusztítás nélkül: 1945-ben egyetlen műterem sem volt használható állapotban – csupán két évvel később konszolidálódtak a filmgyártás feltételei. Aztán következett az államosítás, létrejött a Hunnia és a Budapest Filmstúdiók összevonásával a Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm) a hatvanas években pedig, kicsit megkésve ugyan, de eljött a régen várt aranykor. Évente huszonöt mozi- és hetven-nyolcvan tévéfilm készült a hazai stúdiókban, a Mafilm Európa harmadik legnagyobb filmgyáraként több mint két és félezer munkatársat foglalkoztatott. A hetvenes években felépült a Fóti Filmgyár a Huszárik és a Máriássy műteremmel. A rendszerváltásra, a játék- és tévéfilm gyártás állami finanszírozásának fokozatos megszűnése miatt elveszett a lendület: a Mafilm vezetői kisebb, külső hatásokra gyorsabban reagálni tudó, rugalmasabb szervezetek létrehozásáról határoztak, ám a cég így sem tudta felvenni a versenyt az új piaci viszonyok között. 1992 végére felszámolási eljárás alá került, 1994-ben részvénytársasággá alakult, 2012-ben nonprofit Zrt. lett a végső cégforma, 2013 októberében pedig beolvadt a Magyar Nemzeti Filma-lap Közhasznú Nonprofit Zrt-be. Ez utóbbi döntés az évtizedes tetszhalál állapotából támasztotta fel a filmgyárat: a filmszakmai tartozáscsomag rendezésével az újra állami tulajdonba került, gyakorlatilag kivéreztetett. Mafilm kapott még egy lehetőséget.

 

Élet a romokon

Huszonöt emberrel vettem át a céget, a korábban négy telephellyel büszkélkedő filmgyár szétrobbant, ma már csak a Róna utcai és a fóti telep működik – ecseteli a hajdani aranykor és a 2012-es állapotok közti óriási különbséget Zákonyi S. Tamás, a Mafilm Studióigazgatója, aki két évvel ezelő tti beiktatásakor vette számba a veszteségeket.

Az akkor több sebből vérző cég óriási adósságállományát állami dotációval több ütemben sikerült rendezni. Ennek köszönhetően jelentős fejlesztésen estek túl. Komoly filmes produkciók ugyanis nem forgatnak a legkorszerűbb technika és kiszámítható, biztos infrastruktúra nélkül. A magyar filmművészet egyik bölcsőjének számító Róna utcai telephely III-IV. stúdióját felújították, a stúdió mellé korszerű kiszolgáló helyiségeket – sminkszobákat, öltözőket és irodákat is építettek.

A fótistúdiótelepen a 2009-ben leégett és újra felépített Huszárik műterem mellé elkészültek a hiányzó kiszolgáló helyiségek, és felszerelték azt a korszerű, szabadtéri, ötvenöt méter hosszú, hat méter magas green screent, amelyben először, tavaly nyáron Rudolf Péter Kossuthkifli című filmje forgott. Emellett megkezdték a több mint százezer tételből álló jelmezraktár digitális feldolgozását is.

Zöldmezős beruházásban, gyakorlatilag a földből nőtt ki 2005-ben az Origo és a Korda filmstúdió, amely versenyképes technológiával és infrastruktúrával állt rajtvonalhoz a közép-kelet-európai filmes háttéripar versenyében – nem maradhat le mellettük a Mafilm sem.

Persze itt nem a versengés, hanem az együttműködés az erősebb: többször előfordult, hogy a forgatási helyszínek egy részét Fóton, másik részét az Origóban oldották meg – legutóbb a 2014-ben hazánkban forgatott SPY esetében.

Rajtvonalon

A konkurenciát sokkal inkább a térség országaiban ébredező filmipar jelenti, a románok, a csehek, s utóbb a bolgárok is olyan helyzetet teremtettek, amely vonzza a kedvező forgatási feltételeket kereső nemzetközi óriásprodukciókat.

A Mafilm, ahogy nyereséget termel, annak eredményét – a nonprofit Filmalap részeként – visszaforgatja a stúdió további fejlesztéseire. A Mafilm sikere a szakma egészének érdeke.

– Több százmillió dollárt költenek el nálunk évente a filmes produkciók, a filmtörvény előtt ez az összeg csupán húsz-harminc millió dollárt tett ki. Tehát nemhogy csökkent, hanem ugrásszerűen megnőtt hazánk iránt a filmes érdeklődés

– szögezi le a Mafilm igazgatója.

– Romániában, és Csehországban a magántőke nagyrészt a kereskedelmi tévék köré szerveződött, ebből nőtte ki magát Bukarestben a Castel Film, vagy Prágában a Barrandov, korszerű műtermekkel, modern infrastruktúrával. Ám a csehek árai már viszonylag magasak, így veszítettek népszerűségükből.

Bulgáriában Avi Lerner producer megvásárolta a Nu Boyana filmstúdiót, de filmes hagyományok és kellő szakmai háttér híján szinte csak a saját produkciójában készülő filmek forognak ott. Velük szemben óriási előnyünk a profi szakembergárda, a filmes hagyományok és az adókedvezmény rendszere – fejtegeti a szűkebb európai térség, és benne a hazai esélyeket a szakember. Persze a Mafilm nem csak a külföldi, hanem a hazai produkciókat is örömmel fogadja.

– A magyar filmnek évekig nem volt szüksége műteremre, mert nem volt rá pénz, így a hazai filmek kilencven százalékban külső helyszínen készültek.

Ma azonban úgy tűnik, a helyzet változóban van – legutóbb Gárdos Péter forgatott a Róna utcai stúdiónkban, a Mancs egyes díszleteinek a fóti Máriássy műterem adott otthont, és Sándor Pál is jelezte, igénybe fogja venni a filmgyár szolgáltatásait. Zákonyi S. Tamás, a Mafilm Studió igazgatója

 

A fóti erdőben Robin Hood kószált

Adódik persze a kérdés, hogyan találja meg az országot egy-egy szuperprodukció? A sok összetevős egyenlet egyik legfontosabb eleme a 2004-es filmtörvényben meghatározott adó-visszatérítés.

– Tavalyig húsz százalék, idéntől huszonöt százalékban állapították meg azt a kedvezményt, amelyet a filmes produkciók adóvisszatérítés formájában kapnak, ha Magyarországon forgatnak. Ez mindenkinek jó: az államnak, mert több bevétel jön hazánkba, és jó az adózónak is, mert az itt elköltött összeg egy részét leírhatja az adóalapjából és adójából – magyarázza Zákonyi S. Tamás, aki szerint ez a 2004-es döntés tette egy csapásra vonzóvá tette az országot a nagy stúdiók számára.

És van még egy óriási előnyünk, Budapest: a centrumban remek szállodák találhatók, onnan tizenöt perc alatt elérhető a fóti filmgyár, ráadásul Budapest architektúrája, az építészeti korok stíluskavalkádja komoly vonzóerő – magyarázza a szakember, aki mindezt testközelből tapasztalta meg: Steven Spielberg München című filmje számára – amelyben Zákonyi S. Tamás a magyar stáb vezetőjeként vett részt – pontosan ezért választotta Budapestet.

– Ahhoz, hogy Spielberg nálunk forgasson, kellettek személyes kapcsolatok is: Andy Vajna volt az, aki meggyőzte a rendezőt és Kathleen Kennedy producert, hogy itt dolgozzanak – hangsúlyozza a szakember, aki szerint, ha egy olyan világhírű filmes cég, mint amilyen a Universal Pictures, itt forgat Spielberggel Magyarországon – és nem mellesleg elkölt körülbelül tizenöt millió dollárt –,

annak komoly presztízs- és szakmai hírértéke van.

– A fóti filmgyárban készült többek közt az Eragon (2005), a Robin Hood (2006), a Season of the witch (2010), a Spy (2014), olyan színészek közreműködésével, mint Jeremy Irons, Nicolas Cage, Jason Statham vagy Jude Law. Ám ehhez kellett a Mid Atlantic Films nevű cég, amely bizalmon alapuló munkakapcsolatot alakított ki az olyan világhírű filmstúdiókkal, mint amilyen a Universal, a Paramount, MGM, vagy a 20th Century Fox – mondja Zákony S. Tamás.

 

Barokk kísértet

A fóti filmgyár külső díszletei közt

barangolva a közelmúlt filmtörténetének különös egyvelegét tapasztalhatja meg a látogató. A romantikus lelkületű filmimádók számára ez maga a mennyország, ám a színfalak mögé még nekik sem ajánlatos bekukkantani: a régen használt díszletek anyagát hamar kikezdi az idő. A telep legrégebbi backlotja (díszlet-együttese) az Esztergályos Károly rendezte Hamlet számára készült több mint harminc évvel ezelőtt, így igazi régiségnek számít.

A középkori várudvart kerengővel, templom- vagy kastélybejáratnak is használható román kori bélletes kapuval idézi meg, de található itt börtön és gótikus lovagterem is. Az illúzió tökéletes: a pozdorja, papír, fa és hungarocell felhasználásával készült falak felületét elnézve alig hihető, hogy nem kőből készültek.

– A díszleteket az alapkarbantartásokon felül a benne forgatni készülő filmes csapat renoválja, hiszen ők tudják, mire van szükségük. Ma már az épített háttereket az utómunka során részben animációval pótolják. Ám a jó minőségű díszlet a színész számára játékban nélkülözhetetlen – mesél az itt folyó munkáról Klacsmann Detre, a Mafilm munkatársa, miközben körbekísér minket a telepen. A vár melletti területen egy középkori városka, valamint egy amszterdami utca és egy Dickens-korabeli világ is felépült: a tökéletes hatás elérésén díszlettervezők, szobrászok, díszletfestők egyaránt dolgoznak

– leginkább magyar szakemberek.

A középkori városka szívében kerek teret alakítottak ki, amely a szűk ablakú, kopottas, emeletes házacskáival egyszerre hátborzongató és izgalmas látvány: a mesterien megidézett múlt és az itt forgatott filmek emlékének valami furcsa egyvelegét érezni itt, mintha a varázsától megfosztott, magára hagyott mesevilágban járnánk. Nem is csoda, ha a faajtók becsapódására vagy az ablaktáblák nyikorgására minduntalan összerezzenünk. Pár száz méterrel odébb több száz évet ugrunk az időben.

A 20. század borzalmai öltenek itt testet: a koncentrációs tábor díszlete a Sorstalanság forgatására épült fel. A rogyadozó barakkok mocskos szürkéje, az ég felé meredő kéményével, sötéten tátongó kapujával vészjósló látványt nyújtó vörösesbarna krematórium még akkor is nyomasztó látvány, ha időnként emlékeztetjük stábot, akikkel dolgozni fogunk – meséli Detre, miközben a telep két hatalmas műtermét elhagyva megérkezünk a jelmezraktárba. Több mint százezer kosztümöt őriznek itt: a legkülönfélébb korokból származó öltözékek végeláthatatlan folyosója kanyarog a

Ez utóbbit az egyébként jelmezkölcsönzőként is működő raktárból sokan szeretnék farsangra vagy egyéb bulikra kivenni. Ám Ágnes inkább megvarrattatja a mását, hogy az eredeti megőrződjön az utókornak, hiszen az már filmtörténeti relikvia. Éppen, mint a Mafilm maga.

Cikk szerzője: Szentesi Anna

» Letöltés PDF-ben

 

Átadtuk a felújított III-IV-es műtermet

Külön köszönet jár Makk Károlynak és Goda Krisztának, akik bravúros mozdulattal leplezték le a műterem falára helyezett emléktáblát. A megnyitón Szacsvay László művész úr egy részletet olvasott fel a Tér és Forma című építőművész folyóirat 1937. évi 6. számából, melyből sok érdekes dolog derült ki a műterem építésének k...

Tovább a cikkre »