Magyar nyelv English language Akadálymentesített verzió

Címlap

Történelem

A Lumiere testvérek találmánya pár hónappal a párizsi ősbemutató után 1896. május 10-én eljutott hazánkba. Ettől kezdve számos kisebb cég kezdett elsősorban híradó jellegű filmfelvételeket készíteni. Az első 50 m x 25 m-es üvegcsarnok műtermet Faludi Miklós Hunnia Filmgyára építette fel 1912-ben a külső Lipótvárosban.

1916-ban Rákosi Tibor Pasaréten megalapította a Star Filmgyárat, néhány hónappal később Zuglóban megalakul az ugyancsak játékfilmeket készítő Corvin Filmgyár. Cégvezetője Korda Sándor, a később világhírű Sir Alexander Korda. Az 1913-ban létrehozott, majd később a Könyves Kálmán körúti hordógyár telephelyére költözött Pedagógiai Filmgyár iskolai forgalmazásra szánt ismeretterjesztő kisfilmeket készített.

1928-ban a tönkrement zuglói Corvin Filmgyár mint állami szolgáltató részvénytársaság a Filmipari Alap tulajdonába került Hunnia Filmgyár Rt néven. A Pedagógiai Filmgyár a Magyar Távirati Iroda leányvállalataként megalakult Magyar Filmiroda Rt. fennhatósága alatt működött tovább. Az állami intézkedés megteremtette a magyar hangosfilmgyártás majdani bázisának létrehozását. A műtermek megfelelő átalakításával és a német Tobis-Klang hangrögzítő berendezések beszerzése után 1931-ben megkezdődhetett a hangosfilm készítés a zuglói műteremben.

A harmincas évek derekán egy új, a korábbinál nagyobb méretű műterempár is épült, kiformálódott egy kitűnő filmszakember gárda. A Magyar Filmirodában is létrejött egy szerényebb kapacitású hangosfilm gyártó bázis. A negyvenes évek elején részben a háborús konjunktúra következtében a magyar filmgyártás mennyiségileg az európai élvonalba került, Európa harmadik filmgyártó országává vált. A mennyiségi felfutás nem járt együtt a megfelelő művészi eredményekkel, de akadt néhány nemzetközileg is elismert alkotás, mint az „Emberek a havason” és mások.

Mindemellett számtalan újdonságot a magyar filmgyártás alkalmazott először Európában és a kontinensen. Ilyen például a háttérvetítés, vagy a kameramozgató kráhn. A szinkronizálás általános elterjedését megelőző időszakban a gyártók filmjeiket ugyanazon díszletekben és helyszíneken egymás után különböző nyelveken forgatták le, különböző vagy részben azonos színészekkel.

A II. világháború utolsó hónapjaiban a nyilas uralom a filmgyárak teljes leszerelését és kitelepítését határozta el. Ezt sikerült megakadályozni. A háborús károkat és a zűrzavaros időszak pusztításait azonban nem. 1945-ben egyetlen műterem sem volt használható állapotban, egyetlen felvevőgép állt rendelkezésre. A hamarosan megkezdődő helyreállítás után 1945 őszén műterembe vonult az első film forgatócsoportja. 1947-re már biztosítottak voltak a folyamatos filmgyártás feltételei. A filmszakma államosítását követően létrejött a Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat, amely a következő években változó szervezeti formákban szolgálta a magyar filmgyártást.

1964. január elsejével a Hunnia és Budapest Filmstúdiók összevonásával megalakult a Magyar Filmgyártó Vállalat. Az aranykor jelzőt a magyar filmgyártásban a hatvanas évek kapták. Az évente gyártott filmek száma elérte a húszas átlagot, tehetséges új rendezőkkel gyarapodott a filmrendezői kar. A magyar film sikerét számtalan nemzetközi elismerés jellemezte. Az aranykor időszakára tehető a televíziós megrendelések növekedése, a külföldi bérmunka tevékenység beindulása, és ekkor kezdi meg működését a fiatal rendezők, operatőrök alkotóműhelye, a Balázs Béla Stúdió. A hetvenes évek végén a Fóti Filmgyár létrehozásával az évek óta kinőtt zuglói telephely szűkösségét próbálta ellensúlyozni a vállalat. Fóton megépült a Máriássy és a Huszárik műterem.

A nyolcvanas évek második felére a romló gazdasági helyzet szükségszerűen kedvezőtlenül hatott az állami támogatásra utalt magyar filmgyártásra is. 1986-87-ben sor került a filmgyártás helyzetének többoldalú felmérésére, alternatív javaslatok kidolgozására, a filmgyártás decentralizálásának előkészítésére. 1989-ben a Mafilm vezetői kisebb, a külső hatásokra gyorsabban reagálni tudó rugalmasabb szervezetek létrehozását határozták el. Ekkor alakultak meg a Mafilm első kft-i (Mafilmrent, Mafilm Audio, Mafilm Profilm) a Mafilm többségi tulajdonával. 1996-ba alakult meg a Mafilm Szcenika Kft.

A negatív folyamatok hatására a Mafilm 1992 végére felszámolási eljárás alá került, majd 1994-ben részvénytársasággá alakult, majd 2012-ben nonprofit Zrt. lett a végső cégforma.